19.Fejezet

Az idő repül, állunk és várjuk hogy megtörténjen mindaz amit tettek nélkül megtapasztalni soha nem lehet.
Rengeteg barátom volt, de a legfontosabbakat csak most sikerült megtalálnom.Ő az a lány akiben száz százalékig megbízhatok.
Az életemet adnám érte.Ő olyan mint a testvérem, Egy testvér, nekem ilyen nem adatott meg,Anyáméknak elég voltam én is mondván, hogy olyan rossz voltam mintha két gyereket kellett volna felnevelniük,És most itt állok legjobb barátnőm kezét szorongatva.
Ez egyszerűen hihetetlen.
-Audrina, erről is szerettem volna veled beszélni, csak megvártam hogyan ébredsz nem akartalak felzaklatni.-láttam rajta, hogy zavarban van és azon gondolkodik, hogyan adagolhatná nekem be ezt az egész mesét,Hát de miért is tőlem......miért az én reakciómtól fél, hisz a legjobb barátnője vagyok,
-Igen, azt látom, hogy beszélnünk kéne.-ha lehet akkor a szomorúságom gyorsan eltűnt.Elhessegettem a rossz gondolataimat, hogy nem bízik meg bennem.Lehúztam az ágyamra.
-Nem tudom hol is kezdjem....-rakta ölébe a kezét és tördelte.Ezt mindig akkor csinálta amikor nagyon ideges.
-Nyugi, nekem bármit elmondhatsz....mondjuk erről nem kell olyan sokat beszélni hisz a vak is látja.-örvendeztem.
-Hát igen..
-Nikki hahó, föld hívja Nikkit.Istenem FÉRJEZ FOGSZ MENNI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-ugrottam rá és már magamban azért könyörögtem, hogy hadd segítsek a szervezésben.
-Igen, valóban megkérte a kezem.És áhh ez a gyűrű egyszerűen csodálatos.Az anyukája eljegyzési gyűrűje volt.Pont az én ízlésem,-nyújtotta felém a kezét és az a gyűrű valóban csodálatosan festett.
-De örülök a legjobb barátnőm és a legjobb barátom megházasodik és történetesen egymásba szerettek.-de a fejembe már mentek a szervezési körutak és az a sok vásárlás.A ruhák, a díszek, a torta, az autó.....te jó isten.
-Tegnap este elvitt vacsorázni és csináltatott nekem a kedvenc csokimból egy ajándékdoboz formát.Beleharaptam és belül üreges volt, ott lapult benne ez a csodálatos gyűrű.Amikor hazajöttünk meg csak azt látjuk, hogy egy férfi dörömböl az ajtókon és téged tart a kezében.
-Ez annyira romantikus.És mikorra tervezed az esküvőt? Milyen ruhát szeretnél? ÉS a torta? Gondolkodtál már a helyszínen.-záporoztam el a kérdéseimmel.
-Hé-hé nyugi.Ilyeneken nem gondolkodtam még.De mindezekre megtalálod a választ a telefonodban.-harapta be az alsó ajkát és közben  próbálta visszatartani a kitörő nevetését.Azonnal a táskám után kutattam.Az ablak melletti fotelban megtaláltam.Kiborítottam a táska tartalmat, gyorsan előkaptam a telefonom és megnéztem mi áll rajta.
1 új üzenet.
Audrina, ha visszajössz lenne egy hatalmas kérésem, szeretném ha megszerveznéd az esküvőm!!!Puszill: ezerszer Nikki
Megfordultam és olyan döbbent fejtet vághattam, hogy Nikkiből azonnal kitört a nevetés.
-Nem a temetésem kell megrendezned hanem az esküvőm, ne vágj már ilyen fejet.Csak most jutott el a tudatomig az előbb látottak értelme.Én szervezhettem meg az esküvőjét.Tejóisteeen!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Annyira izgulok.
Egyenesen az ágyra ugrottam és megöleltem és kőrubelül tízezerszer elmondtam, hogy köszönöm és köszi...
-Köszi.köszi, köszi, kösziii, köszi, köszi-adtam egy hatalmas puszit az arcára.
-Örülnék, ha hagynál belőlem valamit Chris-nek is.-tolt el egy kicsit magától, és ezen egyszerre nevettünk fel.
-Tényleg, Chris vele is beszélnem kell.És el kell mennem felavatni a kocsim itt New York-ban is.
-Egyébként mesélj csak írtad az egyik e-mailed-ben, hogy van valami rokon félesség akivel nagyon jóba lettél.
-Áhh, igen ő Mark rokona Jack.-de jó lenne ha most itt lenne velem, biztosan azonnal beleegyezne, hogy elráncigálom vásárolni és készségesen állja míg ki nem elégítem vásárlási szándékaim.
-És mesélj...jóképű, helyes?És ki az a Mark?.
-Aranyos, Ő olyan lett mint a testvérem lenne.Nagyon megszerettem ebben a kis időben.Mark...-itt egy kicsit haboztam, hirtelen harag áramlott szét a testemben és az utolsó kis incidensünkre gondoltam.
-Mi a gond, talán te meg Ő nem jöttetek ki jól egymással?-vonta fel szép ívű szemöldökét.
-Nem nagyon hasonlít Jack-re.-azt hiszem ezt a témát nem nagyon kívántam tovább feszegetni, nem azért mert nem bízok meg benne hanem azért mert ez engem nagyon dühít és amikor a legjobb barátnőm készül férjhez menni nem fogom ilyenekkel elrontani a hangulatom.
-De azt hiszem elég lesz most belőlem, inkább mesélj mi történt, és milyen elképzeléseid vannak a ruhákkal kapcsolatban.-minden kérdésemre türelmesen válaszolt. A fejemben már megszülettek a tervek szinte mindenről.Kint már besötétedett.
-Nikki nem hiányol már Chris? Nem azért kérdezem, mert elakarlak küldeni, félre ne értsd, csak gondolom vele is szeretnél foglalkozni.-hadartam el gyorsan a monológom mielőtt még félre érthette volna.
-Hé-héé lassan a hévvel.Chris elment a haverjaival egy kosár meccsre csak későn jön.-mosolygott rám-úgy gndolta szeretnénk úgyis beszélgetni.
-Nagyon rendes tőle.-gondolatban hozzáfűztem, hogy nagyon érti a nőket, tudja mire van szükségük..
-Majd holnap-nézett jelentőségteljesen az órára, és elkuncogta magát.-vagyis ma fojtatjuk, pihend ki magad.Jóéjt.-kaptam egy nagy jóéjt puszit, majd kilibbent a szobámból.Rápillantottam az órára és valóban későre járt már. Éjszaka két órát mutatott az órám.Elvonultam a saját fürdőmbe és eszembe jutott amikor anyuéknál leestem a lépcsőről.Engem mindig megtalál a balszerencse?!
Gyorsan ledobáltam magamról a ruháimat és megnyitottam  a meleg vizet. Nem tudom pontosan, de vagy egy órát álltam a forró víz alatt.Most nagyon jól esett ahogy érzetem, hogy utat tőr magának testemen a forró víz.Elzártam a csapot és kiléptem a kabinból.Magam köré csavartam egy nagy törülközőt és a szobámban megkerestem a kedvenc pizsamám.Kibontottam a hajam és lefeküdtem.
Telihold volt.Nem nagyon tudtam aludni.Ránéztem újra és újra az órára és már fél négyet mutatott.
Nagy nehezen álomba merültem.Egy állom kép bukkant fel.
Egy hatalmas erdő közepén voltam a fűben feküdtem, valaki feküdt mellettem de nem láttam az arcát.
A nap hét ágra sütött.Oldalra fordítottam a fejem, az alak is engem nézett de az Ő arca felismerhetetlen volt,vakítóan ragyogott az arca.A nap hirtelen elbújt egy felhő mögé és megpillanthattam a rejtélyes élő gyémántot.
-Te...-a torkomban egy hatalmas gombóc keletkezett és nem tudtam mást mondani, hirtelen elsötétült a világ.