12.Fejezet
Amit a szem lát és az agy felfog nem mindig a valóság...
Jack szemszög
Már két hét telt el Ashley balesete óta.Audrina segített az anyának szinte mindenben.Nagyon megkedveltem,igazán rendes lány.Sokszor járunk be Los Angeles-be.Ugyanolyan őrült mint én.Tegnap éjszaka benéztem az ablakán, eléggé nyugtalanul aludt.Hirtelen felriadt.Leugrottam a faágról amin ültem.Csendes puffanással értem földet.
Elmentem sétálni egyet a közeli erdőben ki kellett szellőztetni a fejem.A gondolataim kuszák voltak.
Reggel visszaértem mielőtt felkeltek volna.Gyorsan bementem a fürdőbe és letusoltam.Amikor kiléptem az ajtón Audrina-ba ütköztem.Ezt nem értem.Éreznem kellett volna az illatát, ha így haladok még vámpírnak se leszek jó.
Anyirra elvonta a figyelmem a gondolataim helyreállítása, hogy nem éreztem?!!!
-Ohh..bocsánat.-nézett a szemembe, és felkuncogott, nem értettem miért.De amikor rájöttem, hogy egy szál törülközőben dekkolok az ajtóban, nem tudtam mit mondjak.
-Elnézést.Egyébként Szia Jó reggelt!-mosolyogtam rá miközben elmentem mellette megcélozva szobám.
Éreztem magamon a pillantását.
-Szia, neked is,beszélni szeretnék veled,lent várlak.-de már csak a szoba ajtajának csapódását halottam.
Szuper!Kedd reggel van.És már most van vagy 25 fok.Felkaptam magamra egy fehér pólót és egy szürke gatyát egy tornacsukával.A nappaliban helyett foglaltam a kanapén és vártam Rá.Ezek a nők.Katasztrófák.Nekünk férfiaknak elég 5 perc, hogy elkészülődjünk,nekik meg az egész nap is kevés lenne.Be sem fejeztem a gondolatom, de már a lépcsőről rohant le.Egy mini rövidnadrág és egy kék trikó volt rajta egy kék színű magassarkúval.
-Kész vagyok.-ugrott mellém,úgy látszik ma kitűnő kedvében van.Igaz, hisz anyja állapota is szinte teljesen jó.Már csak kontrollokra kell visszamenni a kórházba.-Sokáig vártál.-küldött felém egy hatalmas mosolyt.Ez a lány tiszta energia bomba.
-Csak egy kicsit.-pimaszkodtam, ami valóban igaz volt, ha úgy nézzük.
-Van programod mára?-nézett rám csillogó szemekkel.
-Ha jól tudom van.-mosolyogtam rá.
Hirtelen lekonyultak ajkai és a szemei is szomorúak lettek.
-Kár, szerettem volna ha velem jössz.-olyan kis bánatos lett,játszom még vele egy kicsit.Hmm....ez most nagyon tetszik.
-Hát sajnálom , a programtervezőm nagyon profi.-de ezt már nem bírtam nevetés nélkül.-Meg sem kérdezed, hogy hová megyek?.incselkedtem vele.
-Biztos jó programot szervezett neked a barátnőd.-hoppáá.Nézzenek oda!!!!Csak nem féltékenységet vélek kiszűrni a hangjából.Jól áll neki az már biztos.
-Nem a barátnőm tervezte, hanem inkább a legjobb barátom.-árultam el az igazságot, hátha rájön.
-szerencsés a barátod, hogy ilyen jó fej barátja van.-Már kelt volna fel a kanapéról mikor hirtelen visszarántottam és elkezdtem csikizni.
-Neeee....eléééég...hagyd abbaa.-zihálta, mire én csak kajánul vigyorogtam.
-Te butus, akkor nem megyünk vagy mi?.-álltam fel a kanapéról őt is magammal húzva, de Ő dermedten nézett rám, nem értett semmit.
-Neked még 5 perccel ez előtt programod volt.Vagy tévedek?-nézett rám döbbenten,látom belement a játékba,egy elfojtott mosoly ott bujkált az ajkain.
-Mondtam már a programszervezőm egyszerűen tökéletes, nem ismered?-ha játék akkor legyen játék, azért ez harcnak nem mondható.De olyan mintha két óvodás lennénk, komolyan, mondjuk nem is baj, hisz olyan mintha a húgom lenne.
-Biztos egyszerűen zseniális a barátod.-mondta de már nem bírta és elnevette magát.
-Akkor mit szólnál ha megkérdezném ezt a barátot, hogy hová is készülünk?-vágtam rá
-Őszintén a barát azt mondaná, hogy vásárolni Los Angeles-be.-de ár hozta a táskáját és indulásra készen volt.
-Akkor indulhatunk?-hajoltam meg előtte, mint egy úriember de azért egy kikötésem volt mára.Na jó kettő.
-De azért van két kikötésem mára.-vigyorogtam rá.
-Az első én vezettek.A második ugye ma sem tervez a zseniális programtervezőm nőgyógyászati szakrendelésen való megjelenést?-egy kicsit megijedtem a választól, de helyette nagy hahotázást halottam csak.Rá néztem és hasát fogta már a röhögéstől.
-Rendben vezethetsz.-nevetett hangosan.-és nem kívánok nőgyógyászhoz menni.-zihálta a sok nevetéstől.
-Akkor ha Ms.Jókedv kinevette magát akkor be is ülhetne a kocsiba, nyitottam ki az ajtót.
-Perszeee...de ez akkor is jó volt, ne is tagad.De megígérem ha ennyire szeretnél jönni elmehetünk.-és jött még egy adag nevetés hullám.
-Inkább ezerszer a vásárlás mint a doki.-fintorodtam el, gyorsan beindítottam a motort még mielőtt mondott volna valami újabb horrorisztikus ötletet.
Egy jó órát utaztunk amikor beértünk Los Angelesbe.A repülőtér mellett haladtunk el miközben megkért, hogy álljak meg.
Nem tudtam mit akarhat itt.Meg kért, hogy várjam meg a kocsiban.Negyed óra után amikor már indultam volna utána, kilépett az ajtón a kezében egy repülőjeggyel amit gyorsan a táskájába rakott.Rögtön leesett, hogy haza akar már lassan menni,hiszen neki ott a suli meg, meg az a fiú.Valahogy a fiú szót nem akartam kimondani magamban.Elhatároztam, hogy nem kérdezősködöm róla, az ő élete, az ő dolga.Én csak egy barát vagyok, vagyis szeretnék az lenni.
Elkezdet égni a torkom, visszagondoltam az utolsó vadászatomra, ami már 2 hete volt.Az egész délutánunk jól telt.
Komolyan olyanok lettünk mint a testvérek, nagyon fog hiányozni ha elmegy.Csak itt volt a bökkenő.Nekem is mennem kell lassan.Alaszka már vár rám.Nem bírtam tovább.
-Haza utazol?-kérdeztem rá nyíltan amikor épp a parkban sétáltunk.
-Este akartam vacsoránál elmondani.-nézett rám szomorú szemekkel.
-Sajnálom, de azért jó, hogy megismertelek,öleltem meg és képességemnek hála az én testem is felvette az ő testhőmérsékletét.
-De azért ugye néha meglátogatsz?-nézett rám bociszemekkel,hát egy kicsit hezitálva bólintottam.
-Hát persze.-ő erre egy sikítás közepette a nyakamba vetette magát.
-Indulunk,már sötétedik?-kérdezte egy óra múlva, mikor már bejártuk az egész parkot.
-Igen, mehetünk.-mosolyogtam rá.Volt még egy kérdésem.
-És mikor indulsz?
-Két nap múlva, anya már jobban van.Szóval ma este a vacsoránál bejelentem.-a hangja furán csenget.
Tehát két nap.Nem baj majd elmegyek New York-ba és meglátogatom.
Az emberek mennek és jönnek, változnak és itthagynak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése