Sziasztok : )

Nagyon rossz idő van, és tegnap a parkban ihletet kaptam egy borús felhőtől.
Most pedig szakadt az eső és villámlott.
Ezért hoztam nektek egy verset amit kb két perce fejeztem be.
Nem a legjobb, de szívből van : D
És írom már fejezetet, este fent lesz :D

A versre is írhattok nyugodtan kommikat.
jajj és tényleg a kommik...te jó isten ti tudjátok mekkora örömöt okoztattok nekem h kaptam 6 kommit?!
Olyan édesek vagytok^^
Remélem most is szántok nekem legalább ennyit...:$

és a vers:

Égi háború

A nap újból lement
a felhők már gyülekeztek
s a csillagok elbújhattak
a borús felhők mellett.

A nap egyik sugara
 mégis áttört.
s beragyogta a borús felhőt
de a fekete gomolyagnak ez nem tetszett
s eltakarta a jókedvet.

A sötét gomolyag sértődve könnyezett
s mérgében szikrákat szórva kimosta a jókedvet.
A nap küzdött s végül Ő nyert,
s a felhő tovább vonult s hagyta győzni a jókedvet.

(Szandi)

Mindenkinek szép napot:)

Puszi:

Szandi

31. Fejezet (fennt a teljes fejezet)

*Újra az erdőben voltam. de most nem féltem. Ő itt feküdt mellettem, az eső most nem esett és nem is villámlott.
Tekintetét az enyémbe fúrta és megcsókolt.
-Szeretlek drága egyetlen feleségem.

Zihálva ültem fel az ágyban, hirtelen megijedtem, ahogy láttam, hogy Jack az arcomat fürkészi. 
-Mi a baj kedves?-simított végig az arcomon. Érintésének helyén úgy éreztem, mintha perzselne a bőröm. Audrina ne veszítsd el a fejed, még is mi a franc történik, az álmaim nagy része valóra válik?! Ez lehetetlen, talán el kéne mondanom Jack-nek, de nem, nem lehet, biztosan azt hinné, hogy teljesen elment az eszem és megőrültem. 
-Jól vagy?- tekintette égette az arcom. Valami értelmes válasszal elő kéne drukkolnom. 
- Igen...p..persze..-hebegtem. 
-Biztosan?-közelítem az arcom felé.
-Ahham. -suttogtam, s ajkait rátapasztotta ajkaimra. Kezei végig siklottak gerincemen, majd megállapodtak a csípőmnél. Karjaimat nyaka köré fontam. A csóknak vége szakadt. De most nem is bántam. Arcomat vállába temetem, és halk zokogásba kezdtem.
-Shh...-próbált nyugtatni, miközben a hátamat folyamatosan simogatta.
 Ez a pillanat így tökéletes volt. Nem kellett szavak, csak élveztük egymás közelségét.
 Vajon meddig lesz ez így? Mindig szeretni fog? És én Őt viszont? Egy boldog család leszünk és lesz sok gyerekünk?
Egyszer csak eltolt magától, kezdtem pánikba esni, hogy mégsem kellek neki, de amikor szemeit szemeimbe fúrta, az összes gondolatot kiűzte a fejemből. 
-Imádlak egyetlenem.- nézett mélyen a szemembe, majd újra megcsókolt.
Az ölébe vont, s én újra álomba merültem. 


-Audrina!
-Igen, máris indulhatunk.-majd elindultam Chris felé.
-Gyönyörű vagy.-suttogta, majd belé karoltam. A ház előtt egy fekete Volvo várt ránk. Mindketten beszálltunk, s rohanva csatlakozott hozzánk Nikki is, Nikki gyönyörű volt, csak úgy ragyogott, de most ahogy jobban megnézem, sokat változott, és kicsit mintha, nagyobb hasa lenne.
-Szia drágám.-lehelt egy csókot Nikki ajkára. Majd kezét Nikki hasára tapasztotta, majd megpuszilta.
-Mi a helyzet jövendőbeli keresztanyuka? Izgulunk?-vigyorgott rám Chris.


Itt az álom megszakadt, de átvette helyét egy másik.


A templomban voltam, Chrisel az oldalamon, és az oltárnál ott várt rám Jack.
Lassan, a dallamos zenére araszoltam szerelmemhez minél közelebb, majd amikor már egy méter távolság se volt köztünk Chris a kezébe helyezte a kezem. 
Jack rám mosolygott,  majd a pap felé fordultunk.
-Audrina Nová akarod , szegénységben gazdagságban...és a szokásos rizsa, de nem tudtam figyelni, mert csak Őt néztem......férjedül?

-Akarom.-suttogtam. És az ébresztőóra hangos kattogására felébredtem, ebből a csodás álomból.
-Francba, a fene vigye el, még aludni akarok.-dünnyögtem csukott szemmel.
-Mit akarsz édesem?-hallottam meg fülbemászó hangját.
-Téged.-A párnába temettem az arcom, hogy ne lássa  ahogyan elpirulok.
Finoman a párna alá nyúlt, míg meg nem találta arcomat és magához húzott. 
-Mit álmodtál?-érdeklődött.
-Semmi különöset...-füllentettem.
-Ne hazudj nekem kedvesem.-kuncogott fel, olyan csilingelően nevetett, hogy már ettől is teljes ámulatba estem.
-Veled álmodtam.
-És mit csináltunk?- érdeklődött tovább.
-Az esküvőnkön voltunk.-suttogtam és hozzá bújtam.
-És jó volt? Biztos nagyon gyönyörű voltál.- csókolt a nyakamba.
-Igen, csodálatos volt.
-Mennyi az idő?- kérdeztem rekedtes hangon.
- Fél tíz.-felelte.
-Mit csinálunk ma? Jut eszembe, köszönöm azt az estét felejthetetlen volt számomra.-de rá kell kérdeznem mi történt.
-Szívesen.-húzódott mosolyra szája.
-És akkor te hova tűntél..és miért viselkedtél úgy velem?.-tudtam úgyis, hogy tudja hogy mire gondolok.


Nagyon ideges lett, és feszült volt. Lefejtette magáról a kezem és eltolt magától. 
-Később.-szűrte a fogai között és neki dőlt az ajtófélfának.
Annyira kívánatos volt. Végigsiklott tekintette rajtam, majd közeledtem felé. Ő készségesen magához húzott, karjaimat nyaka köré fontam mire Ő fenekem alá nyúlt, megemelt, és a csípője köré fontam a lábam. A kulcs csontomat és a nyakam kezdte el kényeztetni. Azt a zavaró ruhadarabot lefejtettem róla, majd kezem nadrágjához tévedt. 
Lassan az ágy felé araszoltunk......

Út közben több ruhadarabtól megszabadítottuk egymást, jobban mondva rajtam már csak fehérnemű volt, míg rajta is csak egy alsógatya.
Végigsimítottam fedetlen mellkasán s jó néven vettem, hogy szinte beleremegett. Tekintettem követte kezem útját, már majdnem elértem a célom mikor elkapta a kezem és a szíve főlé helyezte.
-Szeretlek örökké.- csókolt meg olyan szenvedéllyel, hogy még a lábam is beleremegett, ha nem szorít magához azonnal, ott helyben összeestem volna. Igen ez az ő hatása. Ilyen hatással van rám. De vajon én is rá? Nah hát akkor itt az alkalom próbáljuk ki.
Finoman eltoltam magamtól. Egy kicsit értetlen fejet vágott, láttam, hogy nagyon koncentrál valamire, mintha visszafogná magát. Lassan elsétáltam a fürdőszoba ajtajáig, majd nekidőltem az ajtófélfának és hívogatóan felé néztem, s intettem, hogy jöjjön közelebb. 
A szeme égett a vágytól, de még mindig nem közelített felém. Meguntam a várakozást és beléptem a fürdőmbe. Megnyitottam a meleg vizet majd beálltam alá, s csak vártam. 
Már vagy öt perc eltelhetett, lehet mégsem akar engem, szemeimet lehunytam. 
Két erős kéz megfogott és a zuhanykabinnak nyomott. Kinyitottam a szemem.
Jack tekintette perzselte bőröm. Testem tűz forró volt, mintha lángokban égnék, bár lehet, hogy ez a szerelem lángjai. 
Jack végighúzta kezét a combomtól egészen a nyakam tövéig. Majd ott megállapodott, s belecsókolt, átért a kulcssontomra,  egészen az állam minden porcikáját behintette finom csókjaival, majd az ajkam szegleténél megállt s rám nézett. Egy szó nélkül visszahúztam magamhoz, tudtára adva, hogy akarom Őt. 
Mintha gondolataimat hallotta volna,megcsókolt. Már kezdtem elmélyíteni a csókunkat, beletúrtam fekete hajába. Egyáltalán nem zavart, hogy a víz folyik legalább lehűtötte testemet valamennyire.
Fenekem alá nyúlva megemelt, s lábaimat készségesen csípője köré fontam. Testünk egyé vált. 
Pihegve szakadtunk el egymástól, elzárta a vizet s finoman karjaiba vett, majd lerakott az ágyra. 
-Öltözz fel.-nézett rajtam végig, majd nyelt egy nagyot.
-Segítesz?-fogtam meg a kezét és elkezdtem húzni a gardrób felé.
-Örömmel.-csókolt meg, belemosolyogtam csókunkba.
Nagy nehezen de felöltöztem, nem tudom, hogy neki honnan de volt ruhája. Egy fekete felső és egy farmer nadrágot , na meg a kedvenc magassarkúm vettem fel. Ott ült az ágyamon és csak rám várt, mivel magára hagytam míg rendbe szedtem magam a fürdőben.
-Gyönyörű vagy.- húzott az ölébe.
-Te sem panaszkodhatsz.- nevettem fel.
-Akkor mit csinálunk?-kérdezte mosolyogva.
-Hmm...mi lenne, ha eljönnél velem, a legénybúcsúra készülődni, úgyis neked meg az esküvőt kell megszervezned.- nyomot egy puszit a számra.
-Ez nagyon jó ötlet.- a francokat jó ötlet, teljesen ki ment a fejemből, az én kis "meglepetésem". Ajjaj van egy érzésem, hogy ezért én még kapni fogok. Na de akkor is Chris megérdemli, meg ez a tökfilkó is akit annyira de annyira szeretek. 
-Valami gond van?- simított végig az arcomon.
-Nem semmi gond, csak elgondolkodtam, hogy mennyi minden dolgom van még. Indulhatunk?- keltem fel az öléből.-Persze az én kocsimmal.- kuncogtam fel.
-Na azt már nem.- erre be vettettem  a kiskutya szemeket, ami nála is sikeresen bevált.
-Te kis boszorkány.-nevetett fel, majd magához húzott s megint megcsókolt.
-Tudom.-mosolyodtam el.


Ruhák:

Audrina

Jack

31.fejezet.

A 30. Fejezet-hez nem sok kommentár érkezett  nagy sajnálatomra.

A Gyémántkő novellához úgyszint:/

De azért remélem tetszett. 

Ajánlom figyelmetekbe a GYÉMÁNTKŐ BLOGON a KOMMENTEKET.

Csiling most is mint mindig eszméletlen kommit írt, de köszönöm a többi kommentárt is mind nagyon jól esett.

És olvassátok el, hogy mit írtam utána.(komiba)

Remélem megértitek ha még chatbe is csak annyit hagytok h jó vagy nem volt jó nekem az is elég.

Nem akarok panaszkodni, örülök ,hogy írhatok nektek.

és akkor hétvégén 31 feji:)

elég húzós hetem van.

-kedd-szerdára töri esszét kell írnom tőriből, angol és kommunikációt kell tanulnom.

-szerdán: kommunikációt és matekot tanulok.

-csütörtökön úgy szint

-péntek: színjátszó próba.

-marad a hétvége..de próbálok időt szakítani.

FENT  A GYÉMÁNTKŐ NOVELLA (SAJÁT) A GYÉMÁNTKŐ BLOGON. KOMIKKAT PLS.*_*

30 FEJEZET.

Szeretlek kell ennél több...?!
Audrina szemszög



A fejem szörnyen fájt. Az a művelet, hogy ki tudjam nyitni kőkemény próbálkozásokba  telet.
Nem nagyon akart sikerülni. Majd egyszer egy erős fény világított a szemembe.
-Kapcsold már le.-nyöszörögtem.
-Audrina hallasz? Hogy vagy?- hallottam meg a világ legszebb hangját. Majd próbáltam magamban felidézni a tegnap  történteket.
 Na akkor először is kórház, utána Jack-el voltam, azt mondtam neki, hogy szeretlek ő is mondta, csókolóztunk és jött Ő.
 -A kocsim ugye nem maradt ott?-pattantak ki szemeim és túl hirtelen ültem fel, mert nagyon megszédültem.
--Woow..egy kicsit gyors volt.
-Audrina nyugodj meg, minden rendben, hogy érzed magad?- jött oda hozzám Nikki. De Nikki elém állt és hallottam amint valaki kimegy az ajtón.
-Köszi jól.-motyogtam zavartan.
-Hol van Ő?-kerestem a szobában de sehol nem találtam gyönyörű szemeit, és ölelő karjait.
-Nagyon kiborult, nagyon féltet téged, de már felébredtél, és hát már azt is tudjuk, hogy dúl a láw.-kuncogott fel.
-Ahham.  Idehívnád?-hajtottam le a fejem.
-Természetesen.-nyomott egy puszit az arcomra.
-Jó, hogy újra nyitva a szemed, csajszim.-jött oda hozzám Chris is és  adott Ő is egy puszit.
-Na megyek, pihenj.-ment ki a szobából.
-Chris!
-Igen?- fordult vissza.
-köszönöm.
-Szívesen, de mit is?-vigyorodott el.
-Azt, hogy szereted Nikki-t és itt vagy..
-Hát tudod milyen jó szívem van, nem tudok mit csinálni olyan cuki vagyok.-nézett rám  egy pimasz mosolyt elengedve, majd becsukta maga után az ajtót.
Egy kis idő után Jack lépett be rajta. Ahogyan tekintetünk találkozott, én csak arra eszméltem fel, hogy  már a következő másodpercben már Jack fogta a kezem.
-Nah ez meg mi..?-nem tudtam a döbbenettől egy normális mondatot összehozni.
-Nem emlékszel?-biggyesztette le ajkait.
-Mire?-emeltem egy oktávval feljebb a hangom.Jó volt vele incselkedni egy kicsit.
-Most te komolyan nem emlékszel semmi...
-Ohh fogd már be!!-szakítottam félbe majd elkezdtem szenvedélyesen csókolni.
-Szeretlek.-szakadtam el ajkaitól.
-Én is ha tudnád mennyire. Istenem én annyira féltettelek ha valami bajod esett volna én esküszöm..
-Ezt majd kérem, hogy magyarázd e,l részletesen és csak az igazságot fogod mondani. Ugye?-csak bólintott.
-És miután elsötétült minden, az..azután mi történt?-kérdeztem, próbáltam magabiztosnak tűnni, de a hangom remegett.
-Letéptem rólad, még időben érkeztem különben Ő meg.. meg..
-Megerőszakolt volna.-fejeztem be a saját mondatát.
-Audrina én nagyon sajnálom.
-Nem a te hibád. Egyébként honnan ismered?
-A..Melanie..testvére volt.-gondoltam, hogy nem akarja kimondani a menyasszony szót. Biztos fájhat még neki.
-És miért? Miért engem? Miért akar téged rajtam keresztül bántani?-áradtak belőlem a kérdések.
-Mert szerinte, miattam halt meg Ő.-suttogta és lehajtotta a fejét-.
-És a kocsim? Ugye egy karcolás sincs rajta?
-Hazahozta Chris. Nyugi nincs baja. De te, hogy vagy?-nézett Rám aggódó szemekkel.
-Komolyan Chris hozta haza? Hát akkor azért vigyorgott.-nevettem fel.Majd ő is felkacagott.
-Elmegyünk sétálni?-keltem ki az ágyból?
-Csak miután, jó alaposan megetettelek.

Lementünk a konyhába. Én leültem a bárhoz, és figyeltem, hogyan tevékenykedik a konyhában.
Nem is értem, hogy mivel érdemeltem én ki Őt. A fejem még mindig fájt és egy kicsit az arcom is égett.
-Jó étvágyat. Remélem finom lett.-rakott elém egy nagy adag gőzölgő spagettit.
-Köszönöm. Hogy hogy ebéd? Mennyi az idő? És egyáltalán meddig voltam eszméletlen?
-Három teljes napig. És most pontosan 13:45 perc van. De most egyél.-mordult egyet a gyomrom.-hallom éhes vagy-kuncogott fel.
-Mii?-kerekedtek ki szemeim.
-Nah ameddig te eszel én addig mesélek.-ült le velem szembe.
-Tehát, te eszméletlen voltál és hazahoztalak. Azóta 3 nap telt el.
-Ez komoly?-mondtam, két nagy falat között.
-Igen.
-És meg tudhatom, hogy mi is történt akkor ?-kérdeztem kíváncsian.
-Úgy csillog a szemed a kíváncsiságtól, mintha éppen Michael Jackson-al beszélgetnél a túlvilágról.-nevetett fel idegesen.
-Haha, egyébként tényleg szerettem Őt.- tekertem a villámra még egy adag spagettit.
-Majd a sétánál elmondok mindent. Ízlik?-fürkészte az arcom, valamire reakcióra várva.
-Szerintem isteni.
-Még jó.
-Egoooo-kuncogtam fel..
-Szeretlek, te vagy a legeslegszebb nő a világon.
-Köszönöm, ilyet még senki nem mondott nekem.- pirultam el.
-Reméltem is.-hajolt át az asztalon és nyomott egy csókot ajkaimra.

 Annyira kívántam őt. Beletúrtam sötét hajába és átkaroltam a nyakát. A torkából egy morgás szakadt fel. Majd hirtelen el vált ajkaimtól.
 Mire már tiltakozhattam volna, előttem is volt és a derekamra rakta mindkét kezét, majd szenvedélyesen magához húzott. Ott folytattuk ahol az  előbb abba hagytuk. Hirtelen felkapott az ölébe és a konyha pultra ültetett. Oxigén hiány miatt kénytelen voltam elszakadni ajkaitól.
Szippantott egy nagyon mélyet  a levegőből, éreztem, ahogy betölti tűdön minden porcikáját. Majd remegő kezekkel az inge gombaihoz nyúltam, az ő hideg keze pedig a pólóm alá csusszant és kikapcsolta a melltartóm. belemarkoltam tarkójába még közelebb húzva magamhoz.m
Nem ellenkezett, készségesen teljesítette kérésem. A másik kezemmel ami nem tarkóját fogta, letolta mindkét válláról az ingét és apró csókokat nyomtam a helyére. Egy jó eső sóhaj, majd később egy kéjes nyögés szakadt fel a torkából.
Nem sokáig engedte magát kényeztetni, pedig még csak most akartam a vállától egy kicsit lejjebb haladni.
Fordult a kocka a pólóm darabokban hullott a földre. Már épp a kulcscsontomnál járt amikor megszólalt a csengő.
Ez hideg zuhanyként ért mindkettőnket.
Hirtelen karjaiba kapott, és csak annyit érzékeltem a külvilágból, hogy finoman lerak az ágyamra, majd fölém tornyosul.
-Akarlak.-suttogta fülembe.
-Szeretlek, mindennél jobban.-csókoltam meg.
A ruháink pillanatok alatt kerültek le felhevült testünkről. Jack a testem összes porcikáját bejárta és csókokkal hintette. A köldökömnél járt amikor a torkomból egy jóleső sóhaj szakadt fel.
-Akarlak.-húztam fel az ajkaimhoz. És újra csókolni kezdtem. Már éreztem őt.

Szerelmünk testileg is gyönyörű volt. Az az érzés szinte felemésztett.  Szinte egyszerre éreztük azt a felemésztő érzést.
Zihálva húzott mellkasára. A légzésem próbáltam helyre állítani, de a szívem is úgy dübörögött, hogy azt hittem kiugrik mellkasomból.
Már kezdtem álmosodni, a szobában sötét volt. Az idő érzékemmel úgy látszik nem csak vásárlás közben van probléma.
-Aludj szerelmem.-nyomott egy csókot homlokomra.
-Szeretlek.suttogtam. Majd szerelmem ölelő karjai között vártam az újabb álmot, ami lassan inkább rém álomnak felel meg.
A szemem lecsukódott, és az álom már meg is érkezett.

Újra az erdőben voltam. de most nem féltem. Ő itt feküdt mellettem, az eső most nem esett és nem is villámlott.
Tekintetét az enyémbe fúrta és megcsókolt.
-Szeretlek drága egyetlen feleségem.

Örömhírek:)

Sziasztok!
Huhh már rég nem írtam nektek, sajnálom : (
De most nincs időm szomorkodásra, hiszen mindjárt kezdődik a gépírás órám.
Elkezdtem írni a Gyémántkő pályázatomra megírt saját novellám:P
Már félig kész, de n inkább a harmincadik fejezetre fogok koncentrálni ha nem haragszotok, meg probálom ma felrakni mindkettőt de  a 30.feji az biztos:D:D
És akkor  Vizsgáról....hát jó téteelt húztam nagyon örültem neki, a kép viszont nehezebb volt.
De ötös lett:):) (nagy sóhaj)
Jó, hogy túl vagyok rajta, mert már  nem kell az angolra koncentrálnom 100%-ig.
Most rátok szeretnék koncentrálni.
Csütörtökön és Pénteken Budapesten leszek és sajnos nem leszek gép közelben de utána ott a hétvége.
Amit csak nektek kívánok szentelni.
Egy kicsit most megint fáj a kezem , hiszen egy hét múlva ott van a gépírás vizsgám, de sztem az is meglesz, szal ne haragudjatok rám, ha a pályázat rövidebb lesz mint amit ti küldtetek be.:S
De igyekszem, a 30 fejit tehát ma felrakom, minden valószínűséggel este:)
Huuuh imádlak titeket:)
Puszi
Szandi

30 feji, vizsga, friss..

Szaisztok!

Nem nagyon tudok most nektek semmi jóval kecsegtetni.:(
Május 10-én vizsgázok angolból és hát nem nagyon vagyok még a tételekkel sehogy se.
Utána jön a gépírás vizsga valamikor.
Május 13-14-én pesten leszek. Így elég nehéz lesz frisselni.
Ezt a hetet a tanulásnak kell szentelnem négy jegyet kapok a vizsgámra, és az év végi jegyem múlik rajta.
Remélem megértitek.
Tehát a legközelebbi friss az egy május 11-i időpont lenne.
Sajnálom.
Szurkoljatok.
Ha meglesz az ötös akkor nagyon boldog leszek és akkor sok sok frisst kaptok.
Egyébként hogy kárpótoljalak titeket lesz egy meglepetésem.
Emlékeztek még a pályázatomra?
Nah most megkapjátok az én novellám:D
Nem is említettem ugye bár, hogy én is megírtam...:$
de azért remélem érdekel titeket.
Szorítsatok.
Imádlak titeket!
Szandi