36. Fejezet.

36. fejezet

Audrina szemszög

- Tee!!!! Mégis mi a jó francot művelsz? – támadt rám, valami ilyesmi reakcióra számítottam.
- Szia neked is édesem. – nevetetem fel– talán nem tetszik az ajándékom? – és széles mosolyra húzódtak ajkaim.
- Nem, nagyon nem tetszik, azt hittem, hogy valami nagy testű állatot elefántot hozattál. Nem ezt az izét. -
- Jól van nyugodj le, élvezd, leraktalak, szeretlek. – nevetetem fel, s le is raktam a telefont.
- Audrina mit műveltél? – kérdezte Nikki.
- Tudod, megajándékoztam a fiúkat, csak elújságolták a véleményüket az ajándékomról, hogy milyen kreatív és aranyos vagyok, hogy gondoltam rájuk. – vigyorogtam.
- Ugye inkább nem is akarom tudni miről van szó. – karolt belém Nikki.
- Nem. –adtam egy puszit az arcára.

Ahogy beléptünk a bárba mindenki minket figyelt… már megint. Leültünk a bárpulthoz.
- Jó estét a hölgyeknek, mit hozhatok? – fordult felénk a pultos.
- Én egy koktélt kérek. – mondta Nic.
- Én is azt szeretnék. – mosolygott kedvesen Christi a pultosra, amint látom nagyon bejön neki, szuper ma mindenki felcsíp magának egy pasit.
- Hmm… nem is tudom, talán egy vodka narancsot kérek. – mondtam a pincérnek, majd várakozóan Nikki-re néztem.
- Nekem is megfelel. - mondta Nikki.
- Rendben, azonnal. – és feltűnően Christi-re mosolygott.
- Csajok mindjárt jövök, csak elmegyek a mosdóba. - füllentettem egy kicsit.
- Oké, de siess. – mondta Nic. Majd az ajtóra pillantott és meglátta Billy-t, hatalmas mosoly ült ki arcára, intett a fiúnak, hogy nyugodtan menjen oda. Addig én gyorsan kiszabadultam a teremből. Majd előkerestem a táskámból a telefonom.
- Hol is vagy hol is vagy… - kerestem a telefonszámát.
- Megvan. – megnyomtam a hívás gombot.
- Szia Audrina vagyok. Akkor készen állsz, mert mi már ott vagyunk a bárban.
- Szia édesem, igen már indul is.
- Oké, szia, és köszönöm, ezer hálám. – raktam le a telefont.
- Nocsak-nocsak kivel beszéltél? – suttogott valaki a fülembe hirtelen még a hideg is kirázott. Megfordultam, hogy szembenézhessek az ismeretlen ismerőssel. De inkább meg se fordultam volna, a vigyor letörölhetetlen volt a képéről. Szuper, már csak ez az arogáns….khm szóval Ő hiányzott.
- Tom. – biccentettem neki. – mit keresel te itt? – kérdeztem tőle ridegen, a legutolsó találkozásunk elég fagyosra sikeredett, az az előttiről inkább ne is beszéljünk.
- Ohh, milyen kedves fogadtatás, látom nagyon hiányoztam. – de az a pimasz vigyor még mindig ott volt a képén, komolyan mondom, ha így vigyorog tovább hányingerem lesz…
- Bocs, rád pont nem számítottam. – mondtam neki a rád szót hangsúlyozva.
- Én csak egy kicsit lazítok, viszont te, mi járatban itt? – mért végig, szuper ennél rövidebb ruhában nem is lehetnék, és ez itt rajtam legelteti a szemét.
- Képzeld, én is lazítanék a leánybúcsúztatón, szóval nekem ideje mennem. – és megmutattam neki a hátam, majd elindultam a bár bejárata felé.
- Jajj, ne mond hogy a kis Jack-el ennyire jól megvagytok?!- kiabált utánam, majd gúnyosan felnevetett. Nagyon felhúzott, lassan megfordultam, hogy szembe kerülhessek vele, mert időközben már mögöttem is volt. Komolyan mondom úgy tapad, mint egy pióca.
- Neked mi a franc bajod van? És mégis mi közöd van hozzá? És képzeld nagyon jól megvagyunk Jack-el, és nagyon szeretem. – ha eddig felhúzott akkor most körülbelül olyan helyzetben voltam, hogy azon nyomban felrobbanok. De nem Audrina nem hagyhatod, hogy elrontsák az estéd, kizárt.
- Ha most megbocsátasz, további szép estét.
- Hát így kell üdvözölni egy barátot? Na szép, további szép estét neked is. – csináltam egy hátra arcot, és otthagytam. Gyorsan a bárpulthoz mentem, a látvány mit mondjak nem lepet meg. Nic és Billy táncoltak, de közben szenvedélyesen csókolóztak, Christi meg a mixeres gyerek feltűnően flörtölnek egymással.
- Mi tartott ilyen sokáig Audrina, miben sántikálsz te? – nézett rám mosolyogva Nikki, majd szemöldöke ívbe szaladt. Válaszként csak rá kacsintottam.




- Kedves hölgyeim is uraim, köszöntsük nagy szeretettel Ms. Nová kisasszonyt és barátnőit, köztük a szerencsés Nikki-t akinek ez a leánybúcsúztatója. Nagy tapsot nekik. – jött elő a színpadról Mike, ő intézi, hogy este jót mulassunk.
- Gyerünk a hölgyeknek mikrofont kérünk. – egy pasi jelent meg előttünk, mindenki kezébe nyomott egy mikrofont, majd Mike felráncigáltatott minket a színpadra.
- Na nem harapok, gyertek ide és szórakozatok.


- Nah szóval oké, a nevem Audrina Nová kezdjük valami klasszikussal. – mondjuk egy ABBA slágerrel. – vettem kezembe a mikrofont, bátorítóan Nikki-re mosolyogtam, majd felcsendült a zene.

És mi csak énekeltünk, felszabadultan, és jókedvűen:


Mamma mia, here I go again
My my, how can I resist you?
Mamma mia, does it show again?
My my, just how much I've missed you
Yes, I've been brokenhearted
Blue since the day we parted
Why, why did I ever let you go?
Mamma mia, now I really know,
My my, I could never let you go.

A dal végére már nagyon jól éreztük magunkat, hoztak nekünk pár italt, majd Nic lopott egy csókot Billy-től, és hát persze aki az italokat kihozta a mixer akinek még a nevet se tudjuk de láttam, hogy megadja Christi-nek a számát. Nikki is nagyon jól érezte magát, már a DJ pultnál lebeszélte a következő számot, örültem neki, hogy jól érzi magát, mert az elején egy kicsit feszengett.

Áténekeltük az egész éjszakát. Mindenki fantasztikusan érezte magát, már olyan 3 óra körül, Christi-t fel is szedte a mixert akinek, mint tudomásomra jutott a neve James.
Hiányzott Jack, de megérdemelték, kicsit ki van rám bukva, tudom, de hát a bekélés utáni…. Nah szóval az a legjobb. – még magamban is elharaptam a mondtad végét…

- Audrina! Gyere énekeljünk. – fogta meg Nikki a kezem és kezdett el húzni a színpad közepére. Még táncoltunk is, a közönség is jól érezte magát, mi meg hát még jobban ha mondhatom így. Most milyen boldog, remélem mindig ilyen marad Nikki. Pár hét és kezdődik az egyetem, előtte meg lezajlik az esküvő, még rengeteg dolgom van. De most, istenem, hol jár az agyam… ma bulizunk Audrina, tombolj, és élvezd. A dalnak vége lett, és én lementem a színpadról, hagytam Nikki-t hadd szórakozzon.
- Audrina, gyere igyunk valamit. – szólt Mike.
- Oké, menjünk. – rendeltünk italt, majd leültünk a bárpulthoz.
- Köszönöm a segítséged. Nagyon hálás vagyok.
- Ugyan, semmi. Örülök, hogy ilyen jól érzitek magatok, és tudod mindig számíthatsz rám. – mosolygott rám. Még beszélgettünk egy kicsit.

Énekeltünk még egy pár dalt, én őszintén már teljesen ki voltam, a torkom már kapart a szomjúságtól, a fejem már egy kicsit fájt, és hát el is fáradtam.
Elővettem a telefonom, hogy megnézem mennyi már az idő…
Pár perc múlva lesz negyed hat, ránéztem Nikki-re és bólintott, hogy menjünk.
Christina és James még táncoltak, úgy döntöttem, hogy oda megyek hozzájuk és szólok nekik, hogy mi felmegyünk, de Ő nyugodtan maradjon.
- Christi. – kiabáltam neki oda, rengeteg ember volt és hát mire odaférkőzhettem hozzájuk…
- Mi felmegyünk, nyugodtan maradj, ha akarsz majd jössz, nálad van a kártya ugye?
- Oké, persze, menjetek csak, mi elleszünk. – vigyorgott rá James-re aki viszonozta ezt a mosolyt. Nem tudom, de nekem nem tetszik ez a csávó, olyan felszínes. Rossz érzésem van vele kapcsolatban.

A szemeimmel Nicol-t kerestem, de sehol nem találtam….


Elnézést a késésért, csak mindig volt valami tegnap is éjfélkor értem haza, de nekiálltam írni, remélem tetszik, következő Jack szemszög lesz.
és annak ellenére hogy egy kattintással megmutathajtátok nekem hogy mit gondoltok, nem akarom, hogy a kommik kárára menjen. Szóval hat komi a határ megint és írásos formában szeretném..így se kapok annyit soha amennyit kérek és mindig egy szó nélkül írok...
kommikat pls...^^
puszi:
Szandi