29.Fejezet

Audrina szemszög

Mit akarsz tőlem?-szűrte a fogai közt szerelmem. Szerelmemnek szólítottam, olyan jól esett ezt a jelzőt használni.De jelen helyzetben nem tudom, hogy mi történik. Jack mintha megfeszült volna mellettem és védelem szempontjából a háta mögé rejtett el. Izmos hátába fúrtam az arcom, és éreztem, hogy elerednek a meleg könnyek.
-Tudod te jól, ilyen könnyen túl tetted magad Rajta?!-köpte kedvesem képébe a szavakat, de nem láttam a személyt aki olyan erős, nem is tudom olyan csábító hangon beszélt.
-Nem én tehetek a haláláról és ezt te is tudod nagyon jól David.
-Igen, nem te tehetsz róla, de arról, hogy lemondott a családjáról, egy kis senkiházi miatt mint, te, arról igen.-a hangja egyszerre volt fenyegető és rémisztő pont mint az álmomban.Tehát Ő lenne az ismeretlen ismeretlen.
-Jack.-suttogtam- Én ismerem vagyis csak a hangját, Ő..ő volt az álmomban-a hangom néhol elcsuklott, de próbáltam folytatni.
-Bámulatos a kis hölgyike.-mondta mézes-mázos hangon.
-Eszedbe ne jusson, ha egy újjal is hozzáérsz..-vált most már az ő hangja is fenyegetővé.
-Mert különben?- kérdezte, s közelebb merészkedett hozzánk, éreztem, ahogy egyszer elsuhan mellettem egy árny.
-Audrina menj a kocsihoz!-mondta Jack parancsoló hangon, nem beszélt még soha velem így. Most viszont az eszem azt ordította menekülj, veszélyes.
-És ugyan mit ér vele?- nevetett gúnyosan David.
-Menj!-lökött el magától és eltűnt az erdőben.

Rohantam a kocsihoz, nem tudtam,hogy mi folyik itt,de nagyon nagyon féltettem szerelmem.
Az erdőben már vészesen besötétedett, a lábam alatt csak susogott az avar.
Most igazán féltem, már láttam a kocsit és gyorsabb tempóba kapcsoltam.
Megint elsuhant az árny és most már reszkettem a félelemtől. Hátulról két erős kéz állított meg, Hirtelen megörültem, hisz ez azt jelenti, hogy semmi baja nem esett Jack-nek.
-Most megvagy!-suttogta a fülembe. Hideg leheletét éreztem nyakamon. Majd belecsókolt a nyakamba, megfordultam és tényleg Jack állt előttem teljes egészében, de valahogy mégsem Ő volt.
-Semmi baj! Már vége! Csókolj meg.-kérlelt mézes-mázos hangon. Nem tudom, lehet hogy képtelenségnek hangzik, de ő nem Jack, Ő nem lehet.
-Csókolj meg!-fogta erősen két keze közé arcom és megcsókolt. Próbáltam szabadulni, de nem sok sikerrel.
-Engedj el!-püföltem a mellkasát, de a számról áttért a nyakamra és lelökött az avarba.
Az eső elkezdett szakadni, és a villámok is égi csatát dúltak az égen. Pont mint az álmomban.
-Mit akarsz tőlem? Engedj el!-próbáltam szabadulni, de erősen fogott.Arcomon újra utat törtek a sós könnyek.
-Pofa be!-majd egy hatalmas pofont kaptam.
Közelíteni kezdett az arcom felé majd innentől elsötétült minden.

Jack szemszög.

-Audrina menj a kocsihoz!-parancsoltam rá.David Melanie bátyja volt, és nem tudta elfogadni, hogy Melanie hozzám tartozik. És most itt van, hogy bosszút álljon. Miért? Miért most amikor az "életem" kezdett helyrezökkeni?!

-És ugyan mit ér vele?- nevetett gúnyosan David.Majd sebesen az erdő felé tartott. Nem tudtam, hogy mit tegyek. Nem hagyhatom magára Audrina-t sem, de addig veszélyesebb ha ez a mocsok életben van.
-Menj!-löktem el magamtól, és David után iramodtam.
Halottam ahogy, Audrina szívverése felgyorsul és rohanni kezd. Én is követtem David szagát.

Egy fának csapódtam. Támadóm velem szemben már támadó állásban várt rám. A következő pillanatban már rajta is voltam. Egy méretes sziklához vágtam hozzá. Gyorsan "észhez" tért és megtorpant előttem.
Erősen koncentrált valamire, majd mintha minden érzékszervem elvesztettem volna. Először a látásom, majd a szaglásom, és az izmaim is feladták a szolgálatot. Összeestem, hallatom, hogy mellém térdel. A hallásom nem vette el. Vajon miért?!
-Látod drága Jack, a végén úgyis a gonosz nyer.Jó bulit. Remélem élvezettel fogod hallgatni.
-Nah pápá.
.-Dögölj meg!-suttogtam, de ez még a suttogásnál is halkabbra sikeredett.
-Hogyan is mondtad?!-röhögött gúnyosan, szinte már a képembe.
-Nah akkor jó szórakozást.-mondta, majd csak hallgattam. Minden más érzékszervem és a lábaim is cserben hagytak. AUDRINA  AUDRINA AUDRINA AUDRINA AUDRINA!!!! Csak ez a név kattogott a fejemben. Majd meghallatom azt amitől legjobban féltem.Elkapta az a mocsok.

-Most megvagy!-suttogta
-Semmi baj! Már vége! Csókolj meg.-kérlelte mézes-mázos hangon. hangzik, de ő nem én vagyok, mivan veled Audrina., 
-Csókolj meg!-hallottam, amint Audrina apró keze püfölik David mellkasát.De mindennek hiába.
-Engedj el!-püfölte a mellkasát.
Az eső elkezdett szakadni, és a villámok is égi csatát dúltak az égen. Istenem kérlek segíts nekem, nem akarom elveszíteni. Nem veszíthetem el.
-Mit akarsz tőlem? Engedj el!-próbáltam szabadulni, de erősen fogott.Arcomon újra utat törtek a sós könnyek.
-Pofa be!-majd egy hatalmas pofont kapott.
És utána, egyszerre láttam és éreztem meg kedvesem illatát meg azt a rohadékét is.
Úgy látszik fejlődött a képessége már alakot is át tud venni.
Gondolkozás nélkül indultam el kedvesem illatának irányába.

Chates buli

Sziasztok!

Mivel ma nem nagyon jött össze és én is sajnálatosan, pontosan azt sem tudtam hogy mikor tudok haza jönni ma, és úgy gondoltam, az lenne a fair, hogy akkor Szombat ESTE FÉL KILENCTŐL GYÜLEKEZZÜNK ITT ÉS JÓ SOKÁIG BESZÉLGETÜNK!

Puszillak titeket
Szandi

KÖSZÖNÖMKÖSZÖNÖM KÖSZÖNÖMKÖSZÖNÖM KÖSZÖNÖMKÖSZÖNÖM !!!!!!!!!!!!!..és még ezerszer köszönöm(LLL)

Drága Olvasóim!

Nem tudjátok elhinni, hogy most milyen boldog vagyok. Amikor november végén belevágtam én nem tudtam,hogy mire vállalkozom. Ne értsetek félre, ez volt eddig életem legjobb döntése, hogy megnyitottam a blogot és elkezdtem nektek írni, azzal a tudattal, hogy  nem lesz rá nagy kereslet, hiszen ki ismerné, vagy bukkanna rá..esetleg egy két barátnő.(öröm könnyek már potyognak)...

De megtörtént, egy-kettő-három-négy és egyre több és több rendszeres olvasóval ajándékoztatok meg.

Majd ott tartunk, hogy eltelt majdnem fél év és 10026 ember járt nálam...mit mondjak amikor most megláttam, azt hittem, hogy kicsattanok a boldogságtól, ti nem tudhatjátok de egy-két kedves barátnőim igen, hogy állandóan csak azt mondtam nekik, majd ha meglesz a 10000 fő akkor majd csapunk egy chates bulit..

Igen jól látjátok, ez volt a tervem és amennyiben nektek is megfelel ezt megszeretném ünnepelni.

(időpontról még később beszélünk)

Sok bonyodalom volt már ezen a blogon is sajnálatosan, de sokan kiálltak mellettem amit nem tudok majd soha elégé meghálálni. Azt hittem, hogy írok egy pályázatot és húú milyen jó lesz én is jól fogok szórakozni, hogy kiváló emberek munkáit olvashatóm és még ti is olvashatjátok majd megmutatjátok a véleményeteket..

De nem így sült el ahogy terveztem...de nem baj az ember tanul a hibáiból és én is emberből vagyok..és én is hibázhatok...de ennyit nem mondom hogy a rossz pillanatokról  csak  a kellemetlen dolgokról.:)

És akkor most a történetemről ejtsünk egy-két szót.

Eszméletlen, csodálatos és egyben támogató és építő kritikákat kapok, komolyan mondom néha csak nézek, hogy ezt nekem írták?! Nem is tudnám, hogy most vajon mit is vagy hol is tartanák a történetben ha nem kaptam volna meg ezeket  a kommentárokat. Különösen ez Csiling érdeme, mindig tudott olyat írni amire nekem abban a pillanatban vagy az adott helyzetben szükségem volt, de nem felejtkezem meg a többi kis kommentármanóimról sem, nagyon köszönöm nekik és és egy hatalmas puszit küldök nekik. Tudják, hogy kiről beszélek vagyis remélem : Nesszi., Kinga, Eszti, Nika, Crystal, elnézést ha valakit kihagytam volna, úgy emlékszem ők azok akik rendszeresen írnak nekem. Még egyszer köszönöm Egy nagyon kedves írótársam/írótársunk az alábbit mondta:  Ti vagytok az életemben a Napfény. Igen ez kedves és szeretett Alice23 szavai voltak, (Alice ne haragudj hogy  idéztem tőled, csak hozni akartam egy példát., remélem nem baj)

Ezt gyönyörűen megfogalmazta, csak én arra jöttem rá, hogy nekem ti nem a napfény vagytok hanem maga a hullócsillag: Ti vagytok a hullócsillag az életemben. Ahogy  a köz tartja ha láttunk egy hullócsillagot kívánunk, és reménykedve várunk, hogy beteljesüljön. Nekem ilyenek a kommentárjaitok. Először megírok nektek egy fejezetet majd kapok egy kommit...és azt kívánom bárcsak mindenkinek tetszene és érezné azt amit én érzek és sikerülne 100%-ban átadni a gondolataimat. A reménytelen bús, sötét estéket beragyogjátok, avval, hogy meghúzzátok az égboltomon azt a fényes vonalat, ami engem tovább hajt.

Köszönöm.

Szeretettel: Szandi 

Ui. Sajnálom, nem tudok most többet írni vagyis szeretnék csak most boldogság szárnyai alatt vagyok.

Szeretlek titeket.

És a chates bulit én szeretném a hétvégén megtartani vagy pénteken. Holnap remélem tudok biztosat mondani, addig is híreszteljétek hogy a hétvégére ez várható esemény, már ha érdekel titeket:) 

28.Fejzet.

A hangja a telefonban izgatott volt, de lehet,  hogy már csak beképzelem magamnak, lehet, hogy mégse kéne megtennem.
Hiszen kivagyok én, hogy egy ilyen angyali teremtés mellet élhessem le megszűnni nem akaró életem?!
Mondjuk, próbáltam az "életemből" kihozni a legjobbat és próbáltam "jól" viselkedni is.
-De a francba összetöröm ezeket a poharakat hogyha tovább filozofálok..-szidtam le magam, ezt ha valaki hallotta volna, minden kétséget kizárva egyenesen bolondnak tartott volna.Egy vámpír aki magával beszélget. De mondjuk, hmm..micsoda ötlet megnyithatnám az első vámpír őrültek házát.-erre a kijelentésre szánalmasan elnevettem magam.Idegesen az órámra néztem és már kevesebb mint tíz percem maradt.

A választásom a város szélén található erdőre esett, nem akartam olyan helyre menni ahol esetleg veszélyes állatok is vannak. Biztonságos helyre akartam vinni Őt. Csak akkor szoktam itt vadászni ha nincs kedvem valami nagy "falatot" bezsákmányolni.
Ennek az erdőnek is gazdag volt a szarvas és az őz állománya.
Az erdő közepén egy hatalmas és gyönyörű kis tisztás volt. A közepére leterítettem egy hatalmas méretű plédet majd a kis kosárkát leraktam és gondosan megterítettem. A rétet körbeszórtam virágszirmokkal, igaz nem volt szükség sokra hiszen már magában is rengeteg  virág volt itt.
Beszereztem egy zenelejátszót  és kerestem egy olyan CD-t amin lassú zenék voltak.
Elvégeztem az utolsó simításokat, egy hatalmas pokrócot terítettem szét a földön és mindenféle "földi jóval" pakoltam teli. Megterítettem és még egy gyors kör után megállapítottam, hogy kész vagyok. Kezdtem egy kicsit félni, hogy talán még sem lesz ez így jó, és nekem nem szabadna most ezt tennem. Gondolataimból egy nyári hűs szellő rázott ki amiben elegyedett Audrina illata.
Bepattantam a kocsimba és elindultam érte az ösvényen.A kocsiban próbáltam magam meggyőzni, hogy minden rendben lesz és blablabla...de már teljesen kikészültem ezektől a gondolatoktól.

Gyorsan az ösvény végéhez értem, majd lehúzódtam az út mentén.Egy ismerős vámpír szagot éreztem de nem tudtam beazonosítani..  Megláttam Audrina kocsiját majd azt is, hogy a háztetőnek dőlve vár.Egy nyári lenge ruha volt rajta, ami kiadta tökéletes alakját.Egyszerűen gyönyörű volt. Az előbbi aggodalmam már elszállt jó messzire és csak Őt figyeltem.  Szerencsémre háttal volt nekem. Halkan a háta mögé értem  majd megérintettem a vállát.

Hirtelen fordult meg.És belém ütközött.

-Bocsáss meg, nem akartalak megijeszteni, ne haragudj.

-Semmi baj.-mosolygott rám.

-Gyönyörű vagy.adtam egy puszit az arcára aminek helyén egy kis halvány pír jelent meg. Egyszerűen csodálatos ez a nő.

-Köszönöm.De te sem panaszkodhatsz, mint mindig.-kacagott fel.

-Nah persze.Akkor indulhatunk?-nyújtottam felé a kezem.

-Természetesen.-helyezte a tenyerembe puha, kis törékeny kezét.-De kocsimmal mi lesz?-pillantott a kocsija felé.

-Nyugodj meg, Nikki-t felhívtam majd hazaviszi, mivel gondoltam Chris-nek meg se engednéd.

-Jól gondoltad.-húzta el a száját.Nekem ezen pedig már nevetnem kellet.

-Most te kinevettél?-kérdezte meglepve.

-Nem és nem.-emeltem védekezően magam elé a kezeim, de már nem sok kellett, hogy kitörjön belőlem a nevetés.

-Akkor ha kinevetted magad esetleg indulhatnánk is.-de már a szája sarkában ott bujkált egy mosoly.

-Igenis hölgyem.-húztam ki magam, majd kezét megfogva a kocsihoz vezettem és kinyitottam az ajtót.

Kecsesen beszállt a kocsiba, egyszerűen ez a nő már megőrjít. Beletapostam a gázba és elindultunk a  rét felé

Az ösvény szélénél félrehúzodtam és segítettem neki kiszállni.

-Öhm..-gyorsan belevágtam a szavába.

-Ha megengedi hölgyem bekötném a szemét.

-Ahogy gondolja uram.-játszotta a kis játékunk.

Gyorsan bekötöttem a szemét és megfogtam a kezét..

-Akkor készen vagy?-suttogtam neki, biztatás képen megszorítva gyengén a kezét.

-Igen.Induljunk már.-nevette el magát.

A rét szélénél megálltam és  levettem a szalagot a szeméről.

-Csukd be a szemed.-Szót fogadt majd a rét felé fordítottam.

-Kinyithatod .-suttogtam a fülébe, amitől egy kicsit megborzongott.

A szemei azonnal felpattantak, és körbeforogva csodálta a rétet.

-Istenem Jack ez gyönyörű.-ugrott a nyakamba.

-Örülök, hogy tetszik, na de gyere van számodra itt valami.-A rét közepéig vezettem majd leültem a pokrócra magammal húzva őt is.

-Jó étvágyat!

-Úristen! Ezt mind nekem csináltad?-nézett a kosárban lévő ételekre.

-Igen, csakis a kedvenceid.-Amikor még Mark-nál  és Ash-nél voltunk volt szerencsém kitapasztalni, hogy mik a kedvencei.

Mindent megkóstolt, majd elterültünk a pokrócon és a csillagokat néztük.

-Köszönöm, ez mind nagyon finom volt. Most körülbelül úgy érzem magam, mint egy lufi.-kuncogott fel.

-Gyönyörű vagy.Nézd ott egy hullócsillag kívánj valamit.

Azt kívánom, hogy ennek a csodálatos teremtésnek boldog élete legyen.Még ha ezt, nem is én adhatom meg neki.

-Kívántál?-fordult felém, mohó kíváncsisággal csillogó tekintetét az enyémbe fúrta.

-Igen. Nah és te?

-Én is, de nem mondom el.

-Hát én sem.-vigyorogtam.Majd felkeltem a pokrócról.mire Ő kérdőn nézett rám.

-Táncolna velem hölgyem?-kérdeztem felé nyújtva a kezem.

-Örömmel uram.-fogadta el a kezem és segítettem neki felkelni a pokrócról.

Előkerestem a távirányított a zsebemből, majd a halk zene felcsendült. a kezem öntétlenül is a derekára csúszott. Nem ellenkezett szorosan hozzám bújt és hangtalanul keringtünk az éjszakában.

-Köszönöm, én ezt meg se érdemlem.-nézett mélyen a szemembe.

-Cshhh, csak élvezd, ez a te estéd.-Elmosolyodott, majd magam se tudom hogyan, de már csak arra eszméltem föl, hogy ajkaimmal ízleltem csodás ajkait. Nem húzódott el, visszacsókolt, majd kezeit nyakam köré fonta, még szorosabban magához vonva.

-Szeretlek.-szakadt el az ajkaimtól, csillogó szemekkel.

-Szeretlek.-suttogtam fülébe, majd újra megcsókoltam. 

Csókunkat megszakítva fejét mellkasomra hajtotta, míg én készségesen öleltem magamhoz.

Megint éreztem azt a furcsa de ismerős vámpír szagot. De biztos csak bebeszélem magamnak már megint.

Az erdő felől halk lépteket halottam.

-Lám, lám. Micsoda meghitt, nyálas pillanat. Komolyan mindjárt rosszul leszek. Ez már undorító.-mondta teli gúnnyal a hangjában.

Tessék-tessék nem lett meg az öt komi és milyen rendes is vagyok..mit csinálok?????? fejit írok nektek és még Jack szem

Nah most bogárkáim legyen ám itt egy pár darab komi, különben nagyon rosszul fogom magam érezni, hogy ennyit nem tesztek meg értem:(

szöget ráadásul.

Puszi: Szandi

Ez a díj csak a legjobbaknak jár, azoknak,akik tényleg megérdemlik:)
Szabályok:
1.Tedd ki a logót a blogodra!
2.Nevezd meg akitől kaptad, linkkel együtt!
3.Add tovább 3-5 embernek!:)

2, NAgyon-nagyon köszönöm Iwett-nek:) :

http://iwett-alomvilag.blogspot.com/

3,

Alice 23: http://cullenlove-alice23.blogspot.com/

Klajcsiií:  http://vampirestorybyklau.blogspot.com/

Nesszi_: http://nesszibaba-azenvilagom.blogspot.com/

Díj : )

Blogger Díj:

1. Tedd be a logót a blogodba!
2. Nevezd, meg akitől kaptad!
3. Válaszolj a kérdéseket!
4. Nevezz meg 6 bloggert (belinkelve) akinek továbbadod!
5. Értesítsd az érintetteket!

Nagyon köszönöm a díjat Stellynek!

http://twilightfanfictionbyenci.blogspot.com/2010/04/dij.html

 

Kérdések: Kedvenc
...íróm: Dawn Brown
...könyvem: Breaking Dawn, Angels and Demons
...ételem: 

...italom: gyümölcslé 

...színem: , kék, barna, fehér, zöld
....énekesnőm: Beyonce, Lady Gaga...meg még egy rakatt
...énekes:  Adam Lambert...stb..
...Együttes: hmm talán a Muse és a Paramore
...Dj: David Guetta

...színészem: , Robert Pattinson , Jenifer Aniston, Jessica Biel, Jim Carrey...meg még egy csomóó:)

...mozi film: Valentin's Day, Avatar, Egek ura...New Moon..és még sok sok jó film

.....sorozat:  nem tom..xD

...dalom: Lady Gaga feat Beyonce Telephone
...hangszerem: zongora, hegedű és gitár
...Hónap: május
...nap: péntek
...évszak: tavasz, ősz
....napszak: alkonyat
...sport: díjugratás,futás, biciklizés
...bloggerem: :)
...kedvenc idézet: 

Jobb egy baráttal a sötétben sétálni, mint egyedül a fényben.

Akiknek tovább adom:

 

Alice23: http://cullenlove-alice23.blogspot.com/

Rami: http://haujnapkelbyrami.blogspot.com/

Nesszie: http://nesszibaba-azenvilagom.blogspot.com/

Ivi: http://feketeangyalsaga.blogspot.com/

Evcu http://angels1996.blogspot.com/

Csiling: http://szurkulet.blogspot.com/

 

Nagyon köszönöm szépen Stelly, hogy gondoltál rám:)

És csak hat embert lehet megnevezni, de én mindenkinek küldöm:)

Puszi: Szandi

27. Fejezet

 

 

Nyúzottan keltem fel, a hajam kócos volt és az egész testem verejtékes volt. Az álmomból nem emlékszem sokra, talán egy helyszínre. Ez a hely, nem is tudom, mintha már láttam volna, álmomban biztos,hogy ez a hely jön fel újra és újra. Elindultam a fürdőbe, majd egy gyors zuhany után, elindultam a gardróbom felé, hogy felkapjak magamra valamit és vennem is kéne valami kaját Nikki-nek meg az apukájának.Kiválasztottam egy fekete csőnadrágot és egy fehér trikót majd kerestem egy hozzáillő kockás inget, amit megkötöttem a mellem alatt. Már csak egy cipő kell, na nézzük csak, lila fekete kockás az ing tehát akkor legyen lila tornacipő. Gyorsan összeszedtem a cuccom és elindultam a konyhába, hogy megnézzem van-e valami ehető és gyors kaja. A nappaliban valamelyik fiúba botlottam, amikor felnéztem egy gyönyörű szempárba botlottam.
-Jó reggelt!-adott egy reggeli puszit, ami kicsit meglepett, de viszonoztam.-Csináltam reggelit. Chris is mindjárt itt lesz és akkor indulhatunk a kórházba.
-Neked is jó reggelt! Te csináltál reggelit, nah erre kíváncsi leszek.-mire ő rám kacsintott és elindult a konyha felé. A látvány letaglózott.
 A pultnál Chris ült és szó szerint két pofára zabált.
-Te öcsi...-nyelte le a szájában lévő táplálékot.-ez rohadt finom.-harapott bele egy másik szendvicsbe.
-Öhm, jó étvágyat-majd levettem egyet a tálcáról és megkóstoltam azt a csoda kaját. Mit ne mondjak, ez tényleg finom lett.
-Nah milyen?-nézett rám csillogó szemekkel, mint aki az én válaszomat tartaná a legnagyobbnak.
-Hmm..egyenlőre csak nnyi sikerült.
-Köszönöm, ilyen dicséretet még életemben nem kaptam.-nevettem el magát.
-Te idióta ez nagyon finom, nah de Chris állj le a többit elvisszük Nikki-nek és Matt-nek.-szóltam Rá mert szerintem vagy a huszadik környékén járhatott már.
-Akkor én becsomagolom, és megyek is...gondolom nem kívántok velem jönni....az ÉN KOCSIMMAL..-hangsúlyoztam, de a választ már tudtam.
-Nem nem, ma az én kocsimmal megyünk.-Húzta ki magát Jack és egy önelégült vigyor jelent meg a képén.Majd Chris felhorkant.
-Oké-oké..meg se szólaltam-tette védekezően maga elé a kezét.
-Nah látod én is így gondoltam-nevetett fel.-és egyébként is tegnap a te kocsiddal mentünk öcsi.-de a vigyor még mindig ott volt a képén, le se lehetett volna törölni.
-Na jü fiúk ti ezt majd megbeszélitek és most megyek Nikki-hez, utána meg van egy kis dolgom. Majd este jövök. Sziasztok.
-És ha lehet ne kerüljetek semmilyen club közelébe.-néztem Chris-re, majd elkapott a röhögés, ahogy elővette a pukkadós képét.
-Sziasztok.
-Szia!.-mondták kórusban.

 A kórházba menet megálltam az egyik szupermarketnél. Venni szerettem volna valamit annak a kedves recepciósnak. Meg is van olyan aranyos volt. Mi lenne ha vennék neki egy ajándék csomagot. A boltban meg is találtam a megfelelőt, ami egy illatszer ajándék csomag volt.
Kifizettem és elindultam a kórházba.Nem nagyon találtam a kórháznál parkolót ezért egy utcával lejjebb kellett megállnom.
reménykedtem, hogy ma is az a nő lesz a recepciós pultnál és milyen szerencsém volt, mert már melegen mosolygott is rám.
-Jó reggelt kedveském! A barátnőjéhez jött?-kérdezte
-Önnek is! Igen!-válaszoltam ugyanolyan kedvesen.
-Jajj kedveském Tiffani-nak hívnak, nem vagyok én még olyan vén csotrogány, hogy így köszönj.
-Akkor szia Tiffani, az én nevem pedig Audrina.Hoztam Önnek vagyis neked valamit a kedvességedért.-Nyújtottam felé a hatalmas ajándék csomagot.
-Jajj, istenem nem kellett volna, ez a munkám ez csak természetes.
-Nem, nem.Ezt el kell fogadnod.
-Hát de.-majd kicsit mérgesen néztem rá.-jó-jó köszönöm szépen, én...én még soha nem kaptam a munkámért külön ajándékot.Köszönöm.majd előbújt a recepciós pult mögül és megölelt.Visszaöleltem, majd elindultam a 211.be
Bekopogtam, a szobában Nikki és az apukája boldogan beszélgetek. Ahogy láttam rohamosan javult az apukája állapota, egész jó színben van.
-Jó reggelt.-köszöntem nekik.
-Neked is angyalom.
-Szia Audrina!
-Hoztam ételt, gondolom a kórházi koszt nem a legjobb, igaz, hogy ez is csak szendvics, de szerintem jobb.
-Köszönjük.mondta Nikki majd megölelt.
 Egy jó félórája már beszélgethettünk, amikor kopogást észleltünk.
-Szabad.-szólt az ajtó előtt állónak Nikki. Erre megjelent Chris. Furcsa, hogy Jack nem jött vele, de biztos valami dolga akadt.
-Szia édesem.-ment Nikki-hez, majd szenvedélyesen megcsókolta.
-Szija.-bújt oda kedveséhez.
-Apa szeretném bemutatni a szerelmem.Apa ő itt Chris. Chris ő itt apa-majd nevetésben törtünk ki.-vagyis Matt.
-Örvendek.-rázott kezet Chris az "após" jelöltel.
-Öcskös a lányom szerelmének és a hölgynek is csak Matt vagyok, látjátok kutya bajom fiatalok szóval menjetek haza egy kicsit, de aztán jöhetek ha annyira akartok.
-.De apa nem hagylak magadra.
-Semmi de kicsim, mész és kialszod magad. Na tűnés.-és már nyomta is a nővérhívó gombot.
-Oké-oké eltűntünk.
-Sziasztok.-köszönt el kuncogva.
-Szia.-válaszoltuk mindannyian majd Niki és én részesítettük egy cuppanós nagy pusziban. Chris meg kezet fogott vele.
 A recepciós elköszönt tőlünk és Nikki egy kicsit kérdőn nézet rám.Ahogy kiértünk a kórházból Nikki felém fordult és vártam, hogy feltegye a kérdését.
-Mi volt ez?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Olyan  kedves volt velünk, hogy vettem neki egy kis ajándék csomagot és nem akarta elfogadni de a végén csak elfogadta.
-Értem.Köszönöm.-mosolygott rám.Ugye azt nem mondhattam el, hogy miért és miben is segített mert ugye a mi kis Chris-ünknek nem akartam most bajt hozni a fejére, vagy mondjuk inkább Nikki-t akartam kímélni.
-Ha nem baj mi elmegyünk egy étterembe ebédelni.Ha szeretnél jöhetsz nyugodtan.
-Nem, mennyetek csak nekem úgyis egy bulit kell szerveznem.Tudjátok.-kacsintottam Nikki-re.
-Sziasztok.köszöntem el.
-Szia.
-Szia de csak ügyesen és ne legyen nagy felhajtás.-mondta nekem miközben megölelt.
-Megértettem főnökasszony.-vigyorogtam és elindultam a kocsim felé, amit egy utcával arrébb parkoltam le.

A táskámban vibrált a telefonom. Nagy nehezen előkotortam. A kijelzőn Jack neve állt.
-Szia.-köszöntem neki vidáman.
-Szia.-Ő is ugyanolyan felszabadúltan..
-Figyelj csak, van egy meglepetésem neked.Az a lényeg hogy este fél nyolckor menj a város széléhez ahol van az a nagy fenyves. Az 55.-ös kilométer kőnél várlak. Öltözz...hmmm.ahogy szeretnél te így is-úgyis mindenben csinos vagy.-nevettet a telefonba.
-Oké, de..
-Semmi de jössz és kész na puszilak Szia.-szakított félbe.
-Szia.-köszöntem el tőle meglepetten.

A nap hátralevő részében vagyis csak estig  intéztem az esküvői dolgokat. Találtam egy csodálatos helyszín a csajos bulihoz.Elmentem az esküvői ruha szalonba és elintéztem mindent. Majd elintéztem a fiúknak is az én kis ajándékom.
Örülni fognak neki az biztos. Nem is tudom lehet, hogy Nikki-nek is kéne valamit..nah de evvel még ráérek.
Fél hatra hazaértem. Letusoltam és hajat mostam. Becsavartam magam egy törülközőbe körülbelül félóra tusolás után. Hát igen a tusoló alatt repül az idő. A hajam megszárítottam, majd elindultam, hogy keressek valami megfelelő ruhát.
De milyen ruhát is vegyek fel ha azt se tudom, hogy pontosan hová is megyek.
A választásom egy fekete magassarkúra esett. Érdekes a lábbeliket mindig elsőnek választom ki és csak ahhoz keresek megfelelő ruhát.
Megkerestem a kedvenc ruhám. Ez egy kis nyári ruha volt. Pont illet hozzá a magassarkúm is. Enyhe kis sminket vittem fel az arcomra, még egy kis parfüm. A tükör előtt végignéztem magamon és elégedetten állíthattam, hogy kész vagyok. Ránéztem az órára és hét óra volt.
Idejét láttam, hogy elinduljak. A kocsiban betettem a kedvenc CD-m ami éppenséggel egy Beyonce lemez volt és az egyik kedvenc duettre kapcsoltam.A hangerőt feltekertem és olyan jó felszabadult volt a hangulatom, hogy magamnak énekelgettem.
Remélem, hogy ugyanarra a helyre gondolunk mindketten. Az út további részén a kedvenc számom énekelgetve vezettem és egyfajta kellemes izgalom járta át testem.