2010. november 2., kedd

45. Fejezet II.rész

Audrina szemszög


- Miért nem akarod hogy vámpír legyek? - tettem fel neki azt a kérdést, mire még mindig nem tudtam a választ, viszont pár elméletem már volt.
- Audrina ez nem olyan egyszerű. - sóhajtott fel, majd eltolt magától. Mi olyan nem egyszerű, meg mondaná már végre valaki, mert ez kezd kihozni a sodrómból.
- Figyelj ide, mi nem olyan egyszerű megmondanád nekem? Mert kezdek egy kicsit ideges lenni és..
- Nem akarom hogy átéld mind azt amit nekem kellett. - szakított félbe.
- Ez nem elég indok. - suttogtam.
- De, az. - termett előttem, majd kezei közé fogta arcom és mélyen a szemébe néztem amely most bánatot, fájdalmat és mérhetetlen szerelmet tükrözött.
- Az én időm múlandó, meg fogok öregedni és te elfogsz hagyni és mindketten tudjuk, hogy nem működne tovább, az embereknek feltűnne, hogy te más vagy és nem változtál semmit, ergo el fogsz menni, és Chris és Nikki élik az életüket, én meg majd egyedül.....- fakadtam ki, éreztem, hogy az első könnycsepp már le is gördül az arcomon, áhhh francba biztos meg fog jönni, hogy ilyen hisztis vagyok. De választ szeretnék kapni, egy értelmes indokot.
- Mondj nekem egyetlen indokot ami ellene szól. - néztem a szemébe.
- Az, hogy szeretlek.
- Ha szeretnél nem tennéd ezt velem, és nem akarnád azt, hogy ne legyek veled.
- Pont ez az indok kedvesem, mert szeretlek, és nem akarlak egy olyan világba kényszeríteni, amibe nem kell és lehet saját normális életed.
- Szóval te nem akarsz engem a te világodba?- ha így állunk akkor ezt már rég mondhatta volna, csak azt nem értem akkor miért mondja, hogy szeret.
- Kérlek értsd meg, ha lenne rá esélyem, hogy újra ember legyek, megtenném, hogy veled lehessek, legyen sok gyönyörű gyerekünk, mint te és együtt öregedhessünk meg, de nem lehet, mert nem vagyok ember, és te nem lehetsz vámpír. - mondta elgyötörten.
- Miért? Elég nagy vagyok már ahhoz, hogy tudjam, hogy nekem mi a jó. Mi van ha én ezt szeretném? Én így akarok élni, veled, örökké.
- És elviselnéd azt, hogy nem vagy önmagad, csak vérre vágysz, a fájdalmat, az elviselhetetlen felemésztő tűzet ami kínok közt fogva tartja a tested? - nézett rám komolyan.
- El. - suttogtam.
- De én nem, azt hogy szenvedj. - vágta oda hozzám, majd egy perc alatt eltűnt. Magamba roskadva zokogtam a kanapén. Ha ő nem akkor valaki más teljesíti a kérésem. Nem tudom meddig tartott ez az állapot, de álomba sírtam magam.

Álmomban az ismerős erdőrészen találtam magam, ahol Jack elmondta, hogy szeret...
Viszont én most csak külső szemlélő voltam, láttam magam Jack-et és egy szőke nőt, Jack a szőke nő derekát, aki vérmesen morgott rám.
- Menj el, már mondtam, hogy nem akarlak, csak is Ő kell nekem.
- Jól hallottad elmehetsz, nem szeret, nem is szeretett soha. - vágta hozzám a szőke nő.
Éreztem, hogy könnyeim újra felszínre törnek, majd elborítják arcom, s rohanok az erdőben.

Szerelmem nyugtató szavára ébredtem.

- Audrina kérlek ébredj! Csak egy rossz álom. - nehézkesen kinyitottam a szemem, Jack szemeivel találtam szembe magam.
- Jól vagy? - kérdezte, mire csak bólintottam.
- Sajnálom, hogy elmentem, de sok volt, az a baj, hogy nem látod az én álláspontom. De ígérem, hogy megbeszélem ezt, Petra-ékkal. - húzott magához, s homlokon csókolt. - Szeretlek, ezt mindig tud. - kedvesem szavaira újra zokogni kezdtem. Ő csendben tűrte míg le nem csillapodom.

Pár perccel később már az összes könnyem felszáradt és mosolyt varázsolva arcomra fordultam szerelmemhez.
- Köszönöm, szeretlek. - csókoltam meg. Egyre vadabbul és vadabbul ostromolta ajkaim, míg nyelvünk szenvedélyes forró táncot jártak, finoman hátradöntött a kanapén, és csókjaival nyakam kényeztette, majd kezei pizsamám alatt tevékenykedtek, mire ajkaim jól eső sóhajok hagyták el. Hirtelen szabadított meg ruhámtól, s kezének helyét édes csókjai vették át. Egész testem behintette mámorító csókjaival, puszijaival.
A testem már égett, nagyon kívántam őt, egy gyors mozdulattal amikor nem figyelt, fordítottam helyzetünkön és én kerekedtem felül.

Levettem a pólóját, eldobtam a nappali egyik sarkába, de kit is érdekel ez most, amikor itt van az én személyes istenem, ezzel a kidolgozott izmos testtel, amiért bármelyik nő megőrülne, de Ő csak az enyém. Végigcsókoltam egész testét, majd megszabadítottam nadrágjától is, időközben mindkettőnkről lekerültek a fölösleges ruhadarabok. Jack fordított a helyzetünkön, megint én kerültem alulra, héé akartam volna tiltakozni, hogy kisebbségi komplexusom lesz ha így folytatja, de csókjával belém fojtotta a szót, s eggyé tette a testünket.

Olyan szenvedéllyel, érzékenységgel, szeretettel és gyengédséggel bánt velem, hogy mámor kapuját átlépve lassan haladtam onnan kifelé a valóságba....

Hát igen, hogy is mondják, hogy a békülés utáni......hmm hát nálunk mindig a legjobb. - kuncogtam magamban. Szerelmemhez bújtam és Ő ránk takart egy meleg takarót.

-Imádlak szeretlek, te vagy az életem. - suttogta édesen a fülembe.
- Én is szeretlek. - bújtam szorosabban hozzá.

Hirtelen a medence felőli ajtó kicsapódott és Petra és Max esett be rajtuk összefonódva.
- khmm...- kuncogott alólam kedvesem.
- Jesszus. - rebbentek szét és nagy szemekkel meredtek ránk.
- A frászt hoztátok rám, még jó, hogy nem kaptam szívínfranktust. Jajj, ne haragudjatok. - szegény azt se tudta, hogy hova nézzen zavarában.
- Semmi, de azért ez a te szádból, mintha kaphatnál is. - nevetett fel Jack.
- Nagyon vicces. Mi akkor felmennénk. - mondta Petra.
- Emelet, második ajtó. - mondtam miközben próbáltam elbújni a takaró alá.
- Köszi. - és már ott sem voltak.


Ez azért vicces, dupla rajta kapás, mi megláttuk őket ők meg minket, ez kész. - nevetgéltem magamban.

6 megjegyzés:

  1. Szia!

    Te már olyan sokszor írtál nálam, hogy esküszöm, szégyeltem magam, amiért én nem írtam ide. De mostantól fogok, esküszöm. Nagyon tehetséges vagy, s igazán élvezetes az írásod. Ha jól vettem ki a töridből, akkor a TVD-t és a Twilight-ot ötvözöd egy saját történetben, persze saját szereplőkkel. Bocs, ha nem így van, csak nekem voltak motívumok, amik erre engedtek következtetni.
    És akkor most ez a fejezet, hmm csak nem terhes lesz Audrina? Egyébként jól seggbe kell rugni Jacket, s akkor nem lesz annyira betoji, mi az a kis szenvedés, ha utána az ember örök életében azzal lehet, akit szeret?
    Már várom a következőt!
    pusz
    Anita

    VálaszTörlés
  2. Kedves Anita :)

    Köszönöm szépen ^^
    TVD és Twilight vegyítése lenne-e őszintén magam se tudom.... Nem akarom azt, hogy nagyon TVD legyen se azt hogy a Twilight-Saga-t utánozzam, de mivel magam is látom ezeket a filmeket/sorozatokat, sajnos némi befolyással hat rám, viszont nem szeretném azt, hogy ne az Én történetem, hanem egy koppintás legyen.
    Úgy gondolom hogy nálam a vámpír kép az úgy néz ki, hogy: átlagos külső, alacsonyabb testhőmérséklet, az átlag külsőnél értem a szemszínt és bőrszínt. De még van egy pár saját titkom :) Az a baj, hogy annyira lecsappant az olvasóim száma, hogy tegnap arra jutottam, hogy 60 fejis lesz és kész ennyi volt :) dee még nem tudom....
    Egyébként most nézem Jack képét te jó isten az Stefan? xDDDDDD nem állt szándékomban, de most áhhh szóval nem akarok koppintani és nem is állt szándékomban Paul-t felhasználni, amikor ezt a képet kerestem még nem néztem TVD-t sorry...XD
    Jack-el pedig még sok dolgom van, kitudja mit fogok még vele csinálni, viszont lassan visszatér a képbe Chris és Nikki vagy mégse?:P nah jó annyit elárulok, hogy tervben van még: sok szenvedés, harc, szerelem, bosszú, bánat...
    Köszönöm, hogy itt vagy Anita :D
    Puszi
    Szandi

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    teljesen megértelek, ha végére érek a walk to remember-nek, akkor én is megvállok a twilight-tól, s egy saját történettel jelentkezem. Tudom mit érzel egyébként, az én olvasóim is megfogyatkoztak..:S
    pusz
    Anita

    VálaszTörlés
  4. De ez annyira rossz, hogy vki még egy kattintásra se képes hogy jó volt-e vagy nem...:(
    Én még nem tudom,hogy utána mi lesz, tervben van egy történet, de egyszerre kettőt nem tudok írni, esetleg ha ezt befejeztem, egy lány életéről szólna a szülei elváltak és nehéz körülmények között élne....a többit majd akkor amikor odakerülünk :) szeretnék egy olyat írni amibe bárki beleléphet az E/1.szerepébe....teljesen áttudná venni :DD

    VálaszTörlés
  5. Hát... választhattok, h kit üssek le!
    Én is írok egy történetet és nem azért, de nekem az az egyik alapelvem, h elsősorban magamnak írjak és örülök neki, ha másnak is tetszik. Ha meg vagy elégedve az írásoddal/történeteddel/alkotásoddal - nevezd ahogy akarod - akkor az már csak részletkérdés, hogy másnak is tetszik-e!
    Persze most jöhettek azzal, hogy igenis számít másnak a véleménye, de előbb elégedj meg saját magad a történeteddel és ha úgy érzed hogy nagyon ott van a helyén akkor könnyebben viseled a leépítő kritiká(ka)t (megjegyezném, h nekem nagyon tetszik a történeted XD).
    És ha már itt tartunk én 4 történetet írok párhuzamosan. Igaz h nincs felrakva sehova sem, de épp ezért könnyebben is jön az ihlet és nem idegeskedek azon hogy itt is kell friss ott is kell új feji, szóval így könnyebb és nem izgatom magam azon, h olvassák e a történetet vagy sem... Talán egyszer majd felrakom valahova, de addig még szorgalmasan írogatok magamnak. Így jobb, mert többször is előfordult már, hogy teljesen átírtam az elejét, mert így élvezhetőbbre, izgalmasabbra tudtam alakítani és jobban tudtam csavargatni a szálakat.
    Szóval a fejiről:
    Imádtam!!! Tök jó, hogy végre szóba jött Audrina átváltoztatása, meg ahogy megoldottad a "nagy beszélgetést", na meg persze az utána levő khm... kibékülést XD
    És a kettős rajtakapás... hát azon sokat nevettem!
    És most jön a magyarázkodás, hogy miért nem írtam előbb: sajnálom, de többször is feljöttem az oldalra és valahogy nem vettem észre, a frisset, csodálkoztam is h miért, de úgy látszik hoztam a formámat... Mentségemre szóljon, hogy a barátnőmnél voltam szünetben és ott még az is csoda ha tíz perc alatt bejön a net...
    Szóval siess a fejivel! (csak akkor tudok rendszeresen komit írni XD)
    Bocs h ilyen hosszú lett

    VálaszTörlés
  6. Lina :)


    Nagyon szépen köszönöm az őszinte véleményed. Igen, ez a téma, hogy magamnak írok-e vagy az olvasóimnak nálam mindig ugyanaz az alap fel állás, ha megírok egy fejezetet, én úgy érzem jó lett, minden benne van amit szerettem volna, mindent leírtam és úgy érzem sikerült megmutatnom a gondolataim, de ezt az olvasók visszajelzése csak megerősítené :) a történeted pedig ha van kedved és úgy érzed, akkor szívesen elolvasom, ne rejtegesd azt ami jó:P
    Köszönöm,hogy tetszik a feji, igyekszem...
    És hát igen, ideje előhozni az átváltoztatást, igaz, hogy nem tudom hogy még mi lesz, de ha igény lesz benne leszek egy második kötetben is :D
    Ne kérj bocsánatot mert hosszú lett :) :DDD örülök, hogy írtál.
    xoxo Szandi

    VálaszTörlés